Az Iskola Alapítvány sikeresen zárta a Szülőföld Alap Iroda, Oktatási és Szakképzési Kollégium által támogatott „Munkaerő-piaci kereslet Hargita és Kovászna megyében” című kutatási projektjét. A szociológiai felmérést a kolozsvári székhelyű Kvantum Research közvélemény- és piackutató cég végezte, Barna Gergő, Kiss Tamás és Kozák Gyula szociológusok vezetésével. A kutatás célja a székelyföldi megyékben tevékenykedő cégek munkaerő-piaci igényeinek felmérése. A kutatás során strukturált interjú készült 119 Hargita és Kovászna megyében működő, legalább öt alkalmazottat foglalkoztató cégtulajdonossal.

A felmérés adatai azt mutatják, hogy a cégek üzleti forgalma 10,9 százalékkal csökkent 2009-ben a 2008-as üzleti forgalomhoz képest. A gazdasági környezet pesszimizmusra vall, a cégvezetők többsége úgy véli, hogy a román gazdaságnak 3 évre van szüksége ahhoz, hogy kilábaljon a gazdasági válságból. Problémát jelent a megterhelő adórendszer, a gazdasági szektor jelenlegi túlszabályozása és a kereslet csökkenése. A Székelyföld gazdasági fellendülését főként a turizmus fejlesztésében látják. Emellett az infrastruktúra kiépítését, a vállalkozók támogatását és a külföldi befektetéseket látják fejlődést generáló lehetőségnek. A munkanélküliség mérséklésére javasolt megoldások: befektetők vonzása, az adók csökkentése és a munkaerő képzése, átképzése.

A cégvezetők szándékuk szerint az elkövetkező években leginkább érettségivel nem rendelkező szellemi dolgozókat alkalmaznának. Az érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkezők úgymond szinten maradnak. A segédmunkások és betanított munkások jövője bizonytalan. A válság idején nagyszámban elbocsátott munkásokra a közeljövőben sem lesz szükség. A szakmunkások és beosztottal rendelkező fizikai munkások sem érik el a közeljövőben a 2008-as alkalmazási szintet.

A munkáltatók szubjektív értékelése alapján öt erőteljes „képzettségi szakadék” azonosítható: nyelvismeret (angol, román, magyar), kommunikációs készségek és kezdeményezőképesség. Az alkalmazás többnyire informálisan történik, a képesség és szaktudás felmérése nem általános gyakorlat. Az oktatási rendszert többnyire negatívan értékelik a cégvezetők. A felnőttoktatást értékelik a legkevésbé negatívan. Ugyanakkor a felnőttképzésre igényt tartó cégek száma nagyobb azokénál, amelyek ténylegesen igénybe is vesznek ilyen típusú oktatási szolgáltatást.